Öröklési jogi ügyvédek Székesfehérvár és Veszprém lokációban

Amennyiben az örökhagyó után nem maradt érvényes végintézkedés, az öröklés rendjét a törvényes öröklési szabályok határozzák meg. Elsősorban az örökhagyó gyermekei (leszármazói) örökölnek fejenként egyenlő arányban. Ha a gyermek korábban elhunyt, az ő helyén a saját gyermekei (az örökhagyó unokái) lépnek be az öröklési sorba.

A túlélő házastárs helyzete speciális a leszármazók mellett: őt illeti meg a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon. A hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrésznyi tulajdonjogot kap. Amennyiben komplex családi viszonyok miatt bizonytalan a törvényes öröklési rend, egy tapasztalt székesfehérvári és veszprémi öröklési ügyvéd segíthet a tiszta jogi helyzet feltérképezésében.

A kötelesrész érvényesítése a törvény által biztosított minimumrészesedés, amely megvédi a legközelebbi hozzátartozókat attól, hogy az örökhagyó a végrendeletében teljesen mellőzze őket. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szüleit, feltéve, hogy a törvényes öröklési rend szerint egyébként örökösök lennének, de az örökhagyó végintézkedése miatt ettől elestek.

‍A kötelesrész mértéke annak az egyharmada, ami a törvényes öröklési rend szerint az érintettnek járna. Fontos kiemelni, hogy a kötelesrész alapjába beleszámít a hagyaték tiszta értéke mellett az örökhagyó által életében, a halálát megelőző 10 éven belül bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke is. Az összetett vagyonértékelés és a juttatások kiszámítása miatt a kötelesrész pontos meghatározásához javasolt a Berta és Fábián Ügyvédi Társulás segítségét kérni.

Magyarországon az öröklés egy univerzális jogutódlás, ami azt jelenti, hogy az örökös nemcsak az elhunyt aktív vagyonát, hanem a passzívákat, azaz a tartozásokat és kötelezettségeket is megörökli. Senki sem köteles azonban örökössé válni: az örökös a hagyaték megnyílása után az örökséget egyoldalú nyilatkozattal visszautasíthatja. A visszautasítás csak a teljes örökségre vonatkozhat, részlegesen nem lehet élni vele.

Amennyiben az örökös nem utasítja vissza a hagyatékot, a törvény védi őt a túlzott eladósodástól az úgynevezett „pro viribus” felelősség elve alapján. Ez kimondja, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők felé. Ha bizonytalan az elhunyt adósságainak mértékében, irodánk székesfehérvári vagy veszprémi egyeztetés keretében segít felmérni a jogi kockázatokat.

Ahhoz, hogy a saját kézzel írt magánvégrendelet jogilag érvényes legyen, szigorú alaki és tartalmi feltételeknek kell megfelelnie. Alapvető feltétel, hogy az örökhagyónak a végrendeletet az elejétől a végéig saját kezűleg kell írnia és aláírnia. Nem elegendő tehát számítógéppel elkészíteni a szöveget, majd azt aláírni; a teljes szövegtörzsnek a végrendelkező saját kézírásával kell készülnie.

További elengedhetetlen kellék, hogy a dokumentumból egyértelműen ki kell tűnnie a végrendelkezési szándéknak, tartalmaznia kell a készítés helyét, pontos keltét, és ha több lapból áll, minden oldalt folyamatos sorszámozással kell ellátni. A formai hibák miatt a magánvégrendeletek jelentős része megtámadhatóvá válik a hagyatéki eljárás során, ezért a kockázatok elkerülése érdekében javasolt a végrendelet felülvizsgálata egy szakértő ügyvéddel.

Bár mindkét szerződéstípus célja az időskori gondoskodás és tartás biztosítása, a vagyonszerzés időpontja és jogcíme tekintetében alapvető különbség van közöttük. Az eltartási szerződés egy kétoldalú jogügylet, amelynek keretében az eltartó a tartásért cserébe azonnal (még az eltartott életében) megszerzi a szerződésbe bevont vagyontárgy – leggyakrabban ingatlan – tulajdonjogát. Ekkor az eltartott javára tartási és haszonélvezeti jogot jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba.

Ezzel szemben az öröklési szerződés egy kifejezett végintézkedési forma. Az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet a nyújtott tartás vagy életjáradék ellenében örökösévé teszi. Ebben az esetben a tulajdonjog átszállása nem a szerződés megkötésekor, hanem kizárólag az örökhagyó halálának pillanatában következik be.

‍A magyar öröklési jogban az élettársak helyzete jelentősen eltér a házastársakétól. A Polgári Törvénykönyv szerint az élettárs nem minősül törvényes örökösnek. Ez azt jelenti, hogy ha nincs végrendelet, az élettárs semmit sem örököl az elhunyt párja után, még akkor sem, ha évtizedekig éltek közös háztartásban.

‍Ha az örökhagyó azt szeretné, hogy halála esetén élettársa részesüljön a vagyonából, vagy biztonságban maradhasson a közösen lakott ingatlanban, erről mindenképpen végrendelet készítése útján kell rendelkeznie. Fontos tudni azt is, hogy az élettársat – a házastárssal ellentétben – törvény erejénél fogva kötelesrész sem illeti meg, ha a végrendeletből kihagyták.

Az ági öröklés egy speciális, kisegítő jogintézmény, amelynek célja, hogy ha az örökhagyónak nem maradt leszármazója, a család valamelyik ágáról örökölt vagy ingyenesen kapott vagyon ne kerüljön át egy másik családhoz. Ági vagyonnak minősül az a vagyontárgy, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől örökölt vagy ajándékba kapott, vagy amelyre a testvérétől ingyenesen tett szert.

Ha nincs leszármazó örökös, az ági vagyontárgy arra a családi ágra száll vissza, ahonnan az származik (például a szülőkre vagy a testvérekre). Az ági öröklés szabályai kizárólag törvényes öröklés esetén alkalmazandók; ha az örökhagyó érvényes végrendeletet hagyott hátra, az ági jelleget felülírhatja. Családi vagyonvédelmi kérdésekben irodánk készséggel áll rendelkezésre személyes konzultáció keretében székesfehérvári vagy veszprémi irodánkban.

‍A hagyatéki eljárás egy olyan nemperes eljárás, amely az örökhagyó halálával automatikusan indul meg. Az eljárás első szakaszában az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője (hagyatéki ügyintézője) összeállítja a hagyatéki leltárt, majd az iratokat továbbítja a területileg illetékes közjegyzőhöz.

‍ ‍

A közjegyző feladata az örökösi minőség vizsgálata és a hagyatéki tárgyalás lefolytatása. Az eljárás időtartama rendkívül változó: egy egyszerű, vitamentes ügyben akár 3–6 hónap alatt lezárulhat. Ha azonban a hagyaték bonyolult, vagy az örökösök között öröklési jogviták alakulnak ki, az eljárás akár évekig is elhúzódhat, mely során elengedhetetlen a szakszerű jogi képviselet. Erre Székesfehérváron vagy Veszprémben is állunk ügyfeleink rendelkezésére.

‍A hagyaték megszerzése alapesetben öröklési illetékköteles, amelynek általános mértéke a tiszta érték 18%-a, lakástulajdon vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) esetén pedig 9%-a. A törvényalkotó azonban széles körű mentességeket biztosít a legközelebbi hozzátartozók védelmében, könnyítve a családok anyagi terheit.

Teljesen mentesül az öröklési illeték megfizetése alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, valamint a szülőket is), a túlélő házastárs, valamint az örökhagyó testvére. A felmerülő egyéb adózási és illetékkérdések tisztázásában egy tapasztalt hagyatéki ügyvéd nyújthat precíz útmutatást.

‍Ha a hagyatéki tárgyaláson az érdekelt felek között vita alakul ki – például a végrendelet érvényességét vagy az osztályos egyezség tartalmát illetően –, a közjegyzőnek korlátozottak a lehetőségei, mivel ő jogvitát érdemben nem dönthet el. Elsődleges célja ilyenkor az egyezség létrehozása az örökösök között.

‍Amennyiben az egyezség meghiúsul, a közjegyző a hagyatékot úgynevezett ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel adja át. Annak a félnek, aki a döntéssel nem ért egyet, a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül pert kell indítania a bíróságon. Ha Ön is érintett ilyen konfliktusban, a Berta és Fábián Ügyvédi Iroda hatékony képviseletet biztosít öröklési viták és hagyatéki konfliktusok esetén Székesfehérváron.

Az osztályos egyezség az örökösök közötti olyan megállapodás, amelyet kizárólag a hagyatéki eljárás folyamán, a hagyaték átadásáig köthetnek meg a hagyatékban részesülő felek. Ezen egyezség keretében az örökösök eltérhetnek a törvényes vagy a végrendeletben meghatározott öröklési arányoktól, és a hagyaték tárgyait egymás között szabadon feloszthatják.

Hatalmas előnye ennek a formának, hogy az így létrejött vagyonátruházás jogilag öröklésnek minősül, nem pedig adásvételnek vagy ajándékozásnak. Ez azt jelenti, hogy az egyenes ági rokonok vagy házastársak közötti osztályos egyezség esetén nem kell plusz illetéket fizetni. Az egyezségek precíz megszövegezésében és a felek közötti konszenzus kialakításában a Berta és Fábián Ügyvédi Társulás nyújt professzionális támogatást.

Az örökhagyónak joga van arra, hogy végrendeletében meghatározott személyeket megfosszona az örökléstől. A kizárás a legegyszerűbb forma: az örökhagyónak nem kell indokolnia, miért teszi, elegendő annyit leírnia, hogy az érintett személyt nem kívánja örökösévé tenni. A kizárt törvényes örökös azonban a kötelesrésze iránti igényét továbbra is benyújthatja.

A kitagadás ezzel szemben egy sokkal súlyosabb lépés, amely a kötelesrésztől is megfosztja a hozzátartozót. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végrendeletben az örökhagyó kifejezetten megjelöli annak okát, és ez az ok megfelel a törvényben szigorúan meghatározott feltételeknek (például az örökhagyó irányában tanúsított durva hálátlanság vagy bűncselekmény). Ha végintézkedése jogi biztonságát szeretné garantálni, kérje irodánk segítségét végrendeletek szakszerű elkészítésében.

Az örökhagyó halálának pillanatában a bankok zárolják az elhunyt kizárólagos tulajdonában lévő bankszámlákat. Ettől kezdve a számlán lévő egyenleg a hagyaték részévé válik, ahhoz senki nem férhet hozzá a jogerős hagyatékátadó végzés bemutatásáig. Ez a zárolás gyakran komoly anyagi nehézséget okoz a családnak a temetési költségek intézése során.

Ezt a nehéz helyzetet lehet megelőzni a bankban még az örökhagyó életében ingyenesen megtehető haláleseti rendelkezéssel. Ha van ilyen rendelkezés, a megjelölt kedvezményezett a halotti anyakönyvi kivonattal azonnal felveheti a számlán lévő összeget. Ez a pénz nem válik a hagyaték részévé, nem kell megvárni a hagyatéki eljárást, és nem terheli öröklési illeték sem.

Az öröklési és hagyatéki ügyek intézése során már a folyamat legelején, az örökhagyó halálát követően érdemes jogi szakértőhöz fordulni, különösen, ha a hagyaték jelentős értékű ingatlanokat, céges részesedéseket vagy hiteleket tartalmaz. Egy tapasztalt, öröklési jog terén jártas szakember segít értelmezni a jogszabályokat, és megelőzheti a költséges családi pereket.

Haladéktalanul javasolt ügyvédi támogatást kérni akkor is, ha az örökösök között érdekellentét feszül, ha felmerül a végrendelet érvénytelensége, vagy ha a kötelesrész érvényesítése a cél. A Berta és Fábián Ügyvédi Iroda Székesfehérváron és Fejér vármegye egész területén teljes körű jogi segítséget nyújt a konzultációtól kezdve a hagyatéki eljárás lezárásáig.

Kiskorú gyermek is lehet teljes jogú örökös, akár törvényes úton, akár végrendelet alapján. Azonban a kiskorú az örökségét nem kezelheti önállóan: a hagyatéki eljárásban és a vagyon kezelése során őt a szülei képviselik. A szülők jogköre azonban nem korlátlan, a gyermek vagyonát csak a gyermek érdekében kezelhetik, és elszámolással tartoznak érte.

A leggyakoribb hiba, amit a szülők elkövetnek, hogy azt hiszik, a gyermek nevén lévő vagyon felett szabadon rendelkezhetnek (például eladhatják a gyermek lakását). Minden olyan jognyilatkozathoz, amely a kiskorú ingatlanvagyonának átruházására vagy megterhelésére vonatkozik, a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges, amely kizárólag a gyermek igazolt érdekét nézi.

‍A hagyományrendelés a végrendelkezés egy speciális formája, amely lehetővé teszi, hogy az örökhagyó a hagyatékból egy-egy konkrét vagyontárgyat (például egy autót, egy meghatározott összeget vagy egy festményt) juttasson valakinek anélkül, hogy az illetőt általános örökösévé tenné. A hagyományos nem válik az örökhagyó egyetemes jogutódjává.

A legfontosabb különbség az örökös és a hagyományos között a tartozásokért való felelősségben rejlik. Míg az örökös a hagyaték megszerzésével a tartozásokért is felel az örökrésze erejéig, addig a hagyományos főszabály szerint mentesül a hagyatéki tartozások alól. Ha Ön hagyatékot vagy hagyományt szeretne juttatni, a végrendelet készítése és vizsgálata során irodánk segít a tiszta jogi fogalmak alkalmazásában.

Az egyéni vállalkozás és a gazdasági társasági tagság öröklése merőben eltér egymástól. Az egyéni vállalkozó halálával a vállalkozói tevékenység joga megszűnik, a vállalkozás vagyona mint magánvagyon kerül be a hagyatékba. Az örökösöknek azonban joguk van a vállalkozást egy éven belül az elhunyt adószámát és engedélyeit megtartva továbbvinni, ha erről időben nyilatkoznak a hatóságok felé.

Ezzel szemben egy Kft. esetében az elhunyt tag üzletrésze mint vagyoni értékű jog száll át az örökösökre. Az örökösök főszabály szerint kérhetik a tagjegyzékbe való bejegyzésüket és beléphetnek a társaságba. A cég társasági szerződése azonban tartalmazhat olyan kikötést, amely megtiltja az örökösök belépését; ilyen esetben a cégnek az üzletrész valós forgalmi értékét pénzben meg kell váltania az örökösök számára. Cégjogi és öröklési jogi határterületek esetén kérjen konzultációt székesfehérvári irodánktól.